Rólunk

A Budapesti Közlekedési Központot (teljes nevén BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság) a Fővárosi Közgyűlés 2010. október 27-i döntésével hozta létre, a budapesti közlekedés új irányító szervezeteként.

A BKK létrehozását többéves szakmai előkészítő munka előzte meg. E munka során várospolitikai, városstratégiai, közlekedésszakmai és nem utolsósorban jogi szempontból vizsgálták meg szakértők, hogy miként lehetne intézményi szinten a nyilvánvalóan idejétmúlt, a közlekedésfejlesztés egyik legfőbb gátját jelentő széttagolt rendszert alapvetően megújítani és minden szereplőt rendszerszinten együttműködésre és magas szakmai szinten való működésre bírni. A budapesti közlekedés irányításán érdemben utoljára az 1960-as évek végén változtatott az akkori politika a Budapesti Közlekedési Vállalat létrehozásával. Az 1990 óta eltelt több mint húsz év megmutatta annak a közlekedésirányítási rendszernek a korlátait: bebizonyosodott, hogy demokratikus, piacgazdasági körülmények között, még úgy is, hogy a közlekedés Budapesten alapvetően a Fővárosi Önkormányzat kompetenciájába tartozik, súlyos napi szintű problémák terhelik a városban közlekedők életét. Sok esetben ez nem pénzhiány, hanem a szakmai koordináció és elhivatott, egységes vezetés hiánya miatt alakult így, figyelembe véve azt is, hogy az egyes konkrét szakemberek adott esetben jó szándékkal a legjobbra törekedtek.

Köztudott, hogy a közösségi közlekedés sehol a világon nem tud önfenntartóan működni, a jegy- és bérleteladások nem fedezik egy ilyen óriási (Budapesten csaknem évi 130 milliárd Ft-os) rendszer működtetésének kiadásait: tulajdonképpen ezért is közszolgáltatás a közösségi közlekedés, hiszen ha a saját bevétele nyereséget tudna biztosítani, tiszta piaci körülmények között működhetne. Közszolgáltatásként azonban szükséges a rendszer logikájából következő egyéb, hiányzó bevételek biztosítása is. Mindenhol a világon ez elsősorban állami és önkormányzati támogatást jelent, másodsorban számos alternatív forrásból lehet biztosítani a rendszer működtetését és fejlesztését.

A BKK megalakulásával automatikusan létrejön fokozatosan 2011-2012-ben az egységes budapesti közlekedési kassza: az állam, az önkormányzat támogatása és a jegybevételek mellett minden egyéb, közlekedésből származó bevétel is transzparens módon a BKK költségvetésében fog megjelenni, melyek szinte mind a kiszámítható napi üzemeltetést teszik lehetővé. Ilyenek a parkolásszervezési feladatok bevétele, teherforgalmi behajtási engedélyek díjai és közlekedésfejlesztési hozzájárulásként a behajtási díj. A BKK feladata – többek között – ezen felül más bevételi források biztosítása, illetve a korszerű és a rendszeres használatra ösztönző tarifastruktúra és hozzá kapcsolódó elektronikus jegy- és bérletrendszer segítségével a bevétel növelése.

A közlekedési rendszer másik fontos területe a fejlesztés. E célra százmilliárd forintos nagyságrendben áll rendelkezésre európai uniós forrás: Magyarország gyakorlatilag az EU Kohéziós Alapján keresztül közlekedésfejlesztésre soha nem látott mértékben költhet pénzt megalapozott projekteken keresztül, illetve 2007 és 2013 között még az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásai is elérhetőek a Közép-Magyarországi Régióban. A BKK feladata, hogy olyan, a város egésze számára fontos közlekedésfejlesztési beruházásokat készítsen elő és valósítson meg, melyek hasznosságuk révén alkalmasak az uniós társfinanszírozásra.

A BKK létrehozásával kapcsolatos előkészítő munka során fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy más országokban, elsősorban nagyvárosokban, fővárosokban milyen intézményi formában irányítják a város, illetve régió közlekedésszervezését. Számos modell vizsgálata alapján a Transport for London példáját véltük követendőnek. A TfL-t 2000-ben hozták létre az 1999-ben megalkotott, Nagy-Londont (újra) életre hívó törvény keretében. A londoni önkormányzati rendszer ezzel – a budapestihez hasonlóan – kétszintű lett. A TfL készíti elő a város közlekedési stratégiáját, melyet annak jóváhagyását követően végrehajt. Összefogja a közösségi közlekedés szervezését, közlekedési hálózatot és menetrendet tervez, szolgáltatásokat rendel meg, megversenyezteti és kiválasztja a buszszolgáltatókat, üzemelteti és fejleszti a metróhálózatot, központosítottan felügyeli az egységes taxi szolgáltatásokat, fejleszti és üzemelteti a forgalomtechnikai rendszert (jelzőlámpák, útjelzések, stb.), kerékpárutakat fejleszt és üzemeltet, bérbicikli-rendszert üzemeltet, felügyeli a Temze hajóközlekedését és fenntartja a fővárosi kezelésű főutakat.

London az elmúlt tíz évben jelentős sikereket ért el a közlekedésfejlesztés terén és bár tennivaló náluk is bőven akad, intézményrendszerüket sok város irigylésre méltónak tartja. Az intézményrendszer sikere az egységes szemléletben rejlik, mellyel a közlekedési ágazatok közötti szinergiák kiaknázhatók, elkerülhetők az egymást kioltó akciók és a város közlekedésének működtetésében és fejlesztésében az erőforrások optimálisan, a stratégiai célok szerint oszthatók el.

A BKK létrehozásának háttere

A BKK létrehozására azon felismerés nyomán került sor, hogy a budapesti közlekedés jelentős problémái, a BKV műszaki állapotának leromlása, a tömegközlekedés versenyképességének csökkenése, az uniós források rendelkezésre állása is nehézkes közlekedésfejlesztés nem csak egy-egy szakmai problémára, hanem a teljes intézményrendszer átalakításának szükségességére is visszavezethetők. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint:

• Hiányzott az a hosszú távú stratégia, amely mentén a közlekedés építkezhetett volna. A legjobb szándék mellett is gyakran ad hoc döntések születtek, a városnak nem voltak egyértelmű prioritásai a közlekedésben.
• A működés az egyik napról a másikra való túlélés jegyében zajlott, melynek eredményeként az uniós források lehívásához szükséges előrelátás, hosszú távú tervezés hiányzott.
• A műszaki színvonalban több évtizedes lemaradás tapasztalható, a BKV mind műszakilag, mind finanszírozási szempontból fenntarthatatlanná vált.
• Az intézményrendszeri struktúra évtizedek óta változatlan és az ágazatok elkülönült irányításában annak ellenére nem történt változás, hogy a tömegközlekedés részaránya visszaszorult és az érdemi verseny, a várospolitika fő terepe már nem a tömegközlekedés különböző ágazatai között, hanem a környezetbarát közlekedési módok és a személygépkocsi-közlekedés között húzódik.
• Hiányzott a valós szakapparátusi felügyelet a nagy közlekedési cégek fölött, mely mind szakmai, mind tulajdonosi értelemben éreztette hatásait.

A BKK létrehozásának alapelvei

A fentiek tették elengedhetetlenné, hogy az intézményrendszer átalakításába belekezdjünk. A koncepció alappillérei az alábbaik voltak.

• Budapest számos lehetőséget szalasztott el az utóbbi években, mert nem vette észre, hogy a közlekedés a várospolitika egyik legfontosabb eszköze, legyen szó gazdasági versenyképességről, élhetőségről, környezetvédelemről, egészségről.
• A közlekedés integrált rendszert alkot a közösségi közlekedéstől a közúti közlekedésen át a kerékpározásig, az útfenntartástól a nagyberuházásokig – a szűkös forrásokat és a szűkös közterületeket, városi teret nem lehet ágazati szemléletben sikeresen, eredményesen felhasználni.
• Az intézményrendszer teljes átalakítása nélkül a rendszer működése nem javítható érdemben – kompetenciára és számonkérhetőségre van szükség.
• A közlekedés fejlesztését csak egységes, regionális kitekintéssel bíró szemléletben szabad kezelni, hisz a város közlekedési problémái igen jelentős részben a városhatáron túlról származnak.

A BKK létrehozása a fenti elvek és célkitűzések mentén szerepelt Tarlós István főpolgármester-jelölti programjában, mely a „Budapest – a Nemzet Fővárosa” címet viseli.

A BKK feladatai az átalakítás eredményeként

A Fővárosi Közgyűlés megalakulását követően szinte azonnal döntött a szervezet létrehozásáról és az elfogadott koncepció szerint – az intézményrendszeri átalakítási folyamat végére – a BKK egy összefogó, integráló, szakmai alapokon működő szervezet lesz, amely

• közvetlenül a Fővárosi Önkormányzatnak alárendelve működik, Budapest Főváros Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll,
• előkészíti és végrehajtja Budapest közlekedési stratégiáját,
• érvényesíti a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi szempontokat a budapesti közlekedés működtetésében és fejlesztésében,
• integráltan irányítja és felügyeli a budapesti közlekedési ágazatokat, különösen a közösségi és közúti közlekedést,
• megrendeli és a közös közlekedési kasszába befolyó állami és felhasználói forrásokból finanszírozza a közösségi és közúti közlekedési közszolgáltatásokat,
• fejleszti a város közlekedését,
• érvényesíti a gyalogos és kerékpáros közlekedés szempontjait,
• megteremti az egyensúlyt a közlekedési rendszer működése és fejlesztése között,
• egységes finanszírozási rendszert működtet,
• ellátja a fővárosi tulajdonú közlekedési és közútkezelő szolgáltató cégek tulajdonosi felügyeletét,
• koordinálja a közúti és a közösségi közlekedést érintő kerületi önkormányzati, közmű és egyéb beruházásokat,
• aktív szerepet vállal a regionális és nemzetközi közlekedési együttműködés terén Budapest főváros képviseletében.

A BKK a korábban széttagoltan működő stratégiai, megrendelői, ellenőrzési, finanszírozási, fejlesztési és részben üzemeltetési feladatokat a BKK megalakulásától kezdődően, 2011 folyamán fokozatosan saját szervezetébe integrálja a különböző, fővárosi illetékességű, illetve tulajdonú szervezetekből:

• a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Osztályától a hatósági feladatok kivételével a közlekedésszervezési és fejlesztési feladatokat,
• a BKV Zrt.-ből a közlekedésszervezéshez, megrendeléshez, forgalomirányításhoz, értékesítéshez, ellenőrzéshez, ügyfélszolgálathoz, utastájékoztatáshoz és a kiemelt közlekedésfejlesztési projektek lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
• az FKF Zrt.-től a közútkezelés irányításával, azaz az utak, a hidak, az út-műtárgyak üzemeltetésével, ellenőrzésével, fejlesztésével és a közúti forgalomirányítással kapcsolatos feladatokat,
• a Parking Kft. teljes feladatkörét,
• illetve a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető, Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. teljes feladatkörét.

A BKK az intézményrendszeri struktúrában a Fővárosi Önkormányzat és a közlekedési szolgáltatók, üzemeltetők (jelenleg a BKV) között helyezkedik el. A BKK mind a közösségi, mind pedig a közúti közlekedés területén alapvetően stratégiai, fejlesztési, irányítási, megrendelői, ellenőrzési feladatokat integrál.

Az integrált városi közlekedésirányításhoz, közlekedési stratégiához tartozó feladatok:

• a közlekedési ágazat városi szintű, számon kérhető és felelős szakmai irányítása, regionális koordinációval együtt,
• fővárosi közlekedésfejlesztési stratégia és koncepciók készítése, aktualizálása, konzultációja, naprakész végrehajtása.

Közlekedésfejlesztési, beruházási feladatok:

• a stratégiával összhangban levő fejlesztési projektek kidolgozása, tervezése, megtérülési vizsgálata, civil egyeztetése,
• nagyprojektek és más, EU támogatású projektek lebonyolítása, összehangolása, menedzsmentje, kedvezményezetti feladatainak ellátása.

Közösségi közlekedéssel kapcsolatos feladatok:

• hálózat és menetrend tervezése, szervezése,
• tarifakoncepció kidolgozása, tervezése,
• megrendelői kompetenciák, feladatok ellátása, közszolgáltatási szerződés menedzsmentje, elszámolási rendszerének működtetése,
• közösségi közlekedéssel kapcsolatos minőségi elvárások definiálása, nyomon követése, végrehajtás ellenőrzése,
• ügyfélkapcsolati feladatok ellátása,
• jegyek és bérletek kibocsátása, értékesítése, ellenőrzése,
• integrált utastájékoztatási feladatok ellátása,
• a közösségi közlekedés egységes, fővárosi szemléletű forgalomirányítása,
• hajózással, kikötőkkel kapcsolatos feladatok ellátása,
• a regionális szereplőkkel való együttműködés.

Közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatok:

• közutak forgalomtechnikai, fejlesztési koncepcióinak elkészítése, optimális forgalomtechnikai rendszerének kialakítása,
• közlekedési célú közterületek forgalmi rendjének kialakítása a gyalogos és kerékpáros közlekedés szempontjainak érvényesítésével,
• közúti felújítási, építési munkák, lezárással járó intézkedések koordinációja, szervezése,
• intelligens közlekedésirányítási rendszerek koncepciójának kialakítása, megvalósítás előmozdítása, intelligens közlekedésmenedzsment működtetése,
• fővárosi közutak kezelési és üzemeltetési feladatainak ellátása,
• egységes közúti forgalomirányítás ellátása,
• taxiközlekedés felügyelete, taxiállomások fenntartása,
• a budapesti kerékpáros közlekedés fejlesztésének egységes szemléletű irányítása,
• parkolási stratégia és működtetési koncepció kidolgozása,
• fizető parkolási rendszer közszolgáltatási megrendelése, működtetése, üzemeltetési felügyelete, ellenőrzése,
• teherforgalmi díjakkal kapcsolatos feladatok ellátása, behajtási díj koncepciójának kidolgozása.

Kapcsolattartás, együttműködési feladatok:

• rendszeres kapcsolattartás a Fővárost érintő kérdésekben a Nemzeti Közlekedési Hatósággal,
• kormányzati kapcsolattartás a közlekedést érintő kérdésekben
• illetékes uniós támogatási szervezetekkel (pl. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, KIKSZ) való kapcsolattartás,
• uniós fejlesztési projektekben a fővárosi mellett a régiós szempontok megértése, képviselete,
• regionális közlekedési szereplőkkel (pl. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, agglomerációs önkormányzatok) való együttműködés,
• kapcsolattartás a MÁV-val, Volán társaságokkal, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel a fővárosi érdekek képviselete a budapesti pályaudvarok rendbetétele és az elővárosi vasúti fejlesztések kapcsán,
• kapcsolattartás a fővárosi közműszolgáltatókkal,
• kapcsolattartás a nem fővárosi tulajdonú, de a főváros területén szolgáltatást nyújtó üzemeltetőkkel.

A BKK az ügyfelei, azaz az utasok, közlekedők felé olyan egységes arculattal és szolgáltatással fog fokozatosan megjelenni, mely egységes alapokon képviseli a különböző ágazatokat.

Az oldal története

Itt add meg a weboldalad történetét és hogy miért hoztad létre. A fontos lépések és közreműködő emberek is érdemelnek egy említést.